Történelmi minimumon a munkanélküliség
A miniszterelnök, Robert Fico és a munkaügyi miniszter Ján Richter hétfőn közös sajtótájékoztatón beszélt a munkanélküliségi mutatókról, amelyek az elmúlt időszakban az ország önálló történelmének legjobb értékeit mutatják. Valóban, még soha nem volt ilyen kevés munkakereső az országban, de azért nem döccenőmentes a sikertörténet.
A miniszterelnök ismertette, hogy az elmúlt hónapban a teljes munkanélküliség 7,35 százalék, a regisztrált munkakeresők aránya pedig 6,14 százalék körül volt.
“Ma pedig büszkén kijelenthetjük, hogy olyan határokat értünk el, amelyekről korábban nem is álmodtunk. Én azt szeretném, hogy további erőfeszítéseket tegyünk, és a 6 százalékos határ alá jussunk”
– mondta a kormányfő.
Az adatokból kiderül, hogy az országban már nincs egyetlen olyan járás sem, amelyben a munkanélküliség 20 százalék fölött lenne. Azonban még mindig 200 ezer olyan ember van, akinek nincs munkája, a miniszterelnök szerint sokan közülük nem is akarnak dolgozni. Fico elmondta, hogy a munkaügyi tárcának ezért külön figyelmet kell szentelnie ennek a csoportnak. A kormányfő hangsúlyozta, a munkakeresők száma több mint 79 ezer személlyel csökkent az elmúlt évben. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy nagy a nyomás, amit a külföldi munkavállalók potenciális beáramlása jelent. A munkaügyi tárca adatai szerint 75 ezer szabad munkahely van az országban.
A miniszterelnök a kormánya eredményeit kiemelve hangsúlyozta, hogy az éjszakai, a hétvégi és az ünnepnapokon történő munkavégzésért járó bérpótlék kötelező növelését a Munka Törvénykönyvébe foglalnák. Ezt a korábban beharangozott szociális intézkedést a közszférában dolgozókra is kiterjesztenék, így nem csak a termelési ágazatokban dolgozókra vonatkozna majd.Richter a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a mostani már az egymást követő 25. hónap, amikor a munkanélküliség folyamatosan csökken. Országosan egy szabad munkahelyre 3 regisztrált munkakereső jut, de a Pozsonyi és a Nagyszombati megyében egy meghirdetett állásra csak egy álláskereső esik. A tárcavezető arról is beszélt, hogy már nem a munkahelyek teremtése, hanem a képzett munkaerő hiánya jelent problémát. Ezért a munkakeresők számára rekvalifikációs projekteket, vagyis továbbképzéseket indítanak. A miniszter elmondta, hogy ugyan egyetértenek a külföldi munkaerő nyugat-szlovákiai importjával, de először az ország saját munkakeresői számára akarnak elhelyezkedést biztosítani. A munkaügyi tárca vezetője arról is beszámolt, hogy a frissen végzettek körében is jók a mutatók. A közép- és felsőfokú oktatási intézmények abszolvenseinek legnagyobb része gyorsan talál munkát.
Újságírói kérdésre Richter elmondta, törvénybe szeretnék foglalni, hogy az álláshirdetésekben kötelezően fel kelljen tüntetni a felkínált bért is. A Nyitra mellett épülő Jaguar Land Rover gyárral kapcsolatban pedig arról beszélt, hogy elsősorban azt szeretnék, ha a hazai munkavállalók dolgoznának az üzemben, és csak ezt követően jönnének a külföldiek. Erről egyébként tárgyalásokat is folytatnak a céggel.
Marián Valentovič a tárca munkaügyi főosztályának vezérigazgatója a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a munkanélküliség minden megyében csökkent. Egyedül Kassa megyében van 10 százalék felett az álláskeresők aránya, de még itt is csökkenő tendencia tapasztalható. Külön kiemelte a Rimaszombati járást, amelyben országosan a legmagasabb a munkanélküliség, ám a tárca adatai szerint már itt is 20 százalék alá csökkent a munkakeresők aránya.
A sajtótájékoztatón szóba került, hogy a pénzügyminisztérium alá tartozó Pénzpolitikai Intézet értéket a pénzért elemzésében korábban kritikával illette a munkaügyi tárca hatáskörébe tartozó ún. aktivációs-munka-, vagy más néven a közmunkaprogramot. Az intézet szerint a közmunka inkább valamiféle feltételhez kötött szociális segélyként működik és “viszonylag sikertelenül” tölti be a célját, vagyis azt, hogy visszasegítse a tartós munkanélküliség által érintett csoportokat a munkaerőpiacra.
A dokumentumban megemlítik, hogy egyes “marginalizált társadalmi csoportok” számára a közmunka jelenti az egyetlen kereseti lehetőséget,de szinte lehetetlen belőle kitörni, miközben jelentős összeget emészt fel a költségvetésből.
A marginalizált csoportoknak elsősorban a szegregáció által sújtott roma közösségeket szokták nevezni.Erről Valentovič azt mondta, hogy a kérdéses közmunkaprogramban résztvevők száma az elmúlt években csökkent, a munkakeresők egy része más, a munkapiaci integráció szempontjából sikeresebb programba lépett át. Ilyen például a továbbképzés vagy a támogatott munkahelyen való foglalkoztatottság. Ezeket a folyamatokat figyelembe véve a tárca már igyekezett módosítani a közmunkaprogram működését.
