Mi a baj a földtörvényekkel? Miért tiltakoznak a gazdák? I. rész

Az utóbbi időszak forró témája a földművelésügyi tárca és a gazdák vitája, az agrárszektor működésének kritikája, amely országos traktorfelvonulásban csúcsosodott ki. Szlovákia déli régiója termőföldben gazdag vidék, a mezőgazdasági munka gazdag tradíciókra tekint vissza, sok járásban még jelenleg is a legfontosabb bevételi forrásnak tekinthető. Kijelenthető, hogy széles réteget érintő kényes problémáról van szó.

Valószínűleg sokunkban megfogalmazódtak különböző kérdések, melyek megválaszolása nem lehetséges 2 fő témakör részletesebb megismerése nélkül:

Mezőgazdasági földek tulajdonjogának megszerzése,
Mezőgazdasági földek használatának, bérlésének feltételei.

A felsorolt pontok tartalmi és információs szempontból nagyon kiterjedtek, így 2 bejegyzésben fogom megvizsgálni a törvények által előírt kötelességeket.

A mezőgazdasági földek tulajdonjogának megszerzésének szabályait a 140/2014 – es számú törvény tartalmazza, mely mindösszesen 9 paragrafusból áll, a reális életben nem kis bonyodalmakat okozva.

A mezőgazdasági föld tulajdonjogának átruházása szabályokhoz kötött. Abban az esetben, ha nem vonatkozik ránk egyetlen törvény által megszabott kivétel sem, eladási tervünket be kell jelentenünk a mezőgazdasági minisztérium nyilvántartásába valamint ki kell függesztenünk a településünk hivatalos hirdetőtábláján, legkevesebb 15 napig.

Az így nyilvántartásba helyezett mezőgazdasági földdel kapcsolatos vásárlási szándekát az jelezheti, aki 10 éve állandó lakhellyel vagy székhellyel (jogi személy esetén) rendelkezik Szlovákiában és a szerződés aláírása előtti 3 évben mezőgazdasági termelést végez vagy mezőgazdasági vállalkozást vezet. A szabályozás ezzel viszont nem ér véget, akik az előbb ismertetett feltételt teljesítik, több ajánlat esetén a törvény meghatározza, közülük kik élveznek előnyt a tulajdonjog átruházásánál:

A törvény alapján a legelőnyösebb helyzetben az azonos településről származó személy található
ha nem jelentkezik egyazon településről senki, előnyt élvez a szomszédos településről származó érdeklődő
ha az első kettő kategóriából nem jelentkezik senki, akkor lehet sikeres az ország bármely pontján található személy

Ha a nyilvántartásba bejelentett földünkre az említett 3 kategóriából senki sem nyilvánítja ki vásárlási szándékát, csekély 6 hónap elteltével! eladhatjuk annak, aki legalább 10 éve állandó lakhellyel vagy székhellyel rendelkezik Szlovákiában.

Az előbbi sorokban bemutatott modell első látásra szigorúnak tűnik, viszont a realitás az, hogy a mezőgazdasággal foglalkozó külföldi cégek szlovákiai anyavállalatai már a törvény elfogadásának időpontjában valőszínüleg teljesítették a 10 évben meghatározott feltételt (2004 az EU csatlakozás időpontja, 2014 a törvény elfogadásának dátuma).

Jelenlegi bejegyzés központi fogalma a mezőgazdasági föld, termőföld, melyet a törvény negatív értelemben jellemez, tahát mit nem nevezhetünk annak. Mezőgazdasági földnek nem minősül a kert („záhrada“), belterületen található földek („intravilán“), külterületben található földek („extravilán“), ha valamelyik jogszabály alapján nem csak mezőgazdasági célra használható, ha mezőgazdasági felhasználása jogszabály által korlátozott, ha a területe kisebb mint 2.000 m2 (20 ár), vagy ha mezőgazdasági épület mellett található, mellyel funkcionális egységet képez.

Ha az előző 3 pontban említett föld tulajdonjogát szeretnénk más személyre átruházni (pl. eladni), a 140/2014 – es számú törvény nem vonatkozik ránk.

A továbbiakban további, a törvény által nyújtott lehetőségekről lesz szó, amelyek kivételt képeznek a 140/2014 –es törvény alól, így eladási igényünket nem kell a mezőgazdasági minisztériumnak bejelentenünk. Ezek a következő esetek:

a szerződő feleket rokoni kapcsolat fűzi egymáshoz (apa – fia, testvérek) – a rokoni kapcsolatot ajánlott hivatalos dokumentummal alátámasztani (pl. születési anyakönyv)
tulajdonjogi viszonyok rendezése (úgyn. restitúció)
közérdek alapján kötött szerződés
kisajátítás
a vevőnk olyan személy, aki a szerződés aláírása előtti 3 évben mezőgazdasági termelést végez vagy mezőgazdasági vállalkozást vezet az adott településen, vagy fiatal gazdász („mladý poľnohospodár“) – nála a 3 év nem feltétel
a vevőnk olyan személy, aki a szerződés aláírása előtti 3 évben mezőgazdasági termeléssel foglalkozó cég, személy alkalmazottja
a vevő földünk résztulajdonosa.

Zárszóként megemlítenék pár humoros történetet az elemzett törvénnyel kapcsolatosan. Mivel a felvidéki ember találékony, a törvény elfogadása után természetesen kíméletlenül kihasználta a törvény által (szándékosan?) hagyott kiskapukat.

Az eredeti törvény nem vonatkozott a csereszerződésekre. Így az emberek mezőgazdasági földeket cseréltek, minden elképzelhető dologra: kanapéra, sertésekre, autógumikra, krémekre. A törvényhozó célja természetesen nem ez volt, lehettek a krémek bármilyen értékesek is, így kicsit változtatni kellett a törvényen: ma már termőföldet csak termőföldre cserélhetünk, amelyek értéke között maximum 10 % különbség lehet.

A második a rokoni kapcsolatokra vonatkozott, amit az eredeti törvény szerint elég volt becsületbeli nyilatkozattal („čestné vyhlásenie“) bizonyítani. Így történhetett, hogy hirtelen mindenki rokoni kapcsolatba került a másik szerződő féllel, ami egy idő után nemcsak a családfakutatók, de a törvényhozók figyelmét is felkeltette, így a rokoni kapcsolatot ma már hivatalos dokumentummal kell bizonyítani.

A 140/2014 – es törvény által megszabott feltételek elbírálását a kedves olvasóra hagynám, a kritikusok szerint a törvényt az ókori szokásoknak megfelelően el kellene törölni a föld színéről, a helyét vastagon sóval beszórni, hogy az utókor ne is emlékezzen semmilyen nyomra vele kapcsolatosan.

A fenti témában társszerzőnk JUDr. Bugár Viktor keresi a válaszokat, akinek írásait szintén megtalálhatjárok a felvidekikataszter nevü FB oldalon is, illetve a profiljára kattintva kérdéseket is tehettek fel neki.

Bugár Viktor

Az írás partnerünk a www.penzugy.sk oldalán jelent meg.