A Kínai endlösung
Ujgurok és terrorizmus
A kétezres évek Kínája, nem tud, sőt a jelek szerint nem is akar megválni a hidegháborús éra Kínájának berögzült reflexióitól. Kína mintegy 55 különböző kisebbségi népcsoportja az ország lakosságának mintegy 8,5%-át teszi ki. Az elmúlt 30 évben az állam minden eszközzel az asszimiláció felé terelte kisebbségeit, ez a törekvés viszont nem marad ellenállás nélkül.
Az ujgurok egy 2010-es adat szerint az ötödik legnagyobb kisebbség Kínában, jelenleg mintegy 11 millióan vannak. Hszincsiang, teljes nevén Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület Kína legnyugatibb és egyben legnagyobb tartománya. Amíg a tartomány lakosságának többségét (70%) az 50-es évekig az ujgurok tették ki, mára a betelepült többségi Kínai lakosságnak köszönhetően ez az arány jócskán megváltozott, az ujgurok mára csupán a lakosság 46%-t teszik ki. A közigazgatást is kínaiak tartják kézben így a növekvő nyomás az ujgurok között is feszültségeket gerjesztett az elmúlt másfél, két évtizedben.
A tartomány belső feszültségei a lekülönbözőbb okokra vezethetők vissza. Kulturális, vallási, gazdasági kérdések mentén oszlik meg az Ujgur ellenáll. Így nem beszélhetünk egyértelműen csak autonomista vagy csak vallási okokról.
A türk népcsoporthoz tartozó ujgurok az iszlám szunnita ágát követik. Így azon túl, hogy a pántürkizmus mentén határozzák meg nemzeti törekvéseiket – amit leginkább egy minimalista csoportra, ami elsősorban nyelvi, kulturális, követeléseket fogalmaz meg, és egy maximalista csoportra, ami abszolút elszakadáspárti, lehet osztani – az iszlám fundamentalizmus is komolyabb teret nyert.
Így lett Hszincsiang Kína leginkább terrorizmus által „sújtott” területe. A helyi fegyveres ellenállást két nagy csoportra oszthatjuk. Az 1993-ban alapított Ujgurisztán Felszabdítási Front, vagy az 1980-as évek végén alapított Turkesztáni Iszlám Mozgalom (TIM), például csak Hszincsiang tartományon belül aktív. Ugyanakkor az utóbbi már Tálib kapcsolatokkal is rendelkezik és nemzetközi szinten is terrorista csoportként tartják számon.
A Turkesztáni Iszlám Mozgalom ( korábbi nevén Kelet-Turkesztáni Iszlám Mozgalom ETIM ) volt a felelős többek kötött az 1990-ben a hszincsiangi Baren városában kitört zavargásokért is. A Bareni események pontos részletei ugyanakkor máig homályban maradtak. A hivatalos Kína források szerint mintegy 200 fegyveres és hasonló erejű Kínai rendőr és katona csapott össze egy demonstrációt követően. Szintén csak Kínai és ezért megkérdőjelezhető források szerint a TIM felelős több mint 200 terrorista akcióért is.
Az iszlám szélsőségesek másik nagy csoportját az elsősorban külföldön aktív ujgurok alkotják. Egy részük még az afganisztáni háborúban harcolt, közülük mintegy 22 esett amerikai fogságba és került Guantanamóba. A legismertebb a Kelet-Turkesztáni Egyesült Nemzeti Felszabadítási Front (URFET) de már a korábban említett TIM is szoros al-Kaida kapcsolatokkal rendelkezik. Ezek a szervezetek még 90-es években kötötték szövetségüket Oszama Bin Laden szervezetével. Ennek a szövetségnek köszönhetően több tagjukat al-Kaida táborokban kapott kiképzést. 2015-ben a TIM több fegyveresét is Szíriába küldte, a úgynevezett Turkesztán Brigád az Al-Nusra Front zászlaja alatt harcolt. Jelenlegi információink szerint a Turkesztán Brigád legtöbb tagja elesett a szíriai harcokban, többen öngyilkos akciókban veszítették életüket.
Ez és az Ujgur szervezetek széles spektruma, komoly támogatottsága Kína kezében egy olyan eszközzé vált, amivel nem tudott nem visszaélni, annak ellenére, hogy a fegyveres ellenállás mellett sok szervezet a békés akciók híve. A Kínai kormányzat 2001 szeptember 11-után szinte az össze komolyabb Ujgur szervezetet egy kalap alá véve, egyszerűen terrorista csoporttá nyilvánította. Kína 2001-után több antiterroristának nevezett műveletet is végrehajtott a régióban. Az egyik legnagyobb akcióban, 2003-ban, 70 ujgur aktivistát (Kínai források szerint terroristát) öltek meg, 140-en megsérültek, az akciót követően 30 ujgurt végeztek ki. A békés ellenállást összefogó Ujgur Világkongresszus emigrációban, Németországból harcol a Kínai elnyomás ellen, a szervezet szerint Peking több Ujgur vezetőt is ártatlanul tart fogságban, 50 ujgurt pedig terrorizmus vádjával végeztek ki.
Bár az úgynevezett laogaj-t, a gulag kínai verzióját hivatalosan a rendszer felszámolta, több hírügynökség is az ellenkezőjéről adott hírt a minap, miszerint akár egymillió Ujgur is raboskodhat ezekben a táborokban, sokakat pedig átnevelő táborokba zártak.
Kína számára Hszincsiang végleges pacifikálása több okból is rég óhajtott cél, a tartományon át vezet az Új Selyemút egyik fontos szárnya, ugyanakkor itt található Lop Nor a Kína atomkísérletek egyik központi telep is ahol 1964 és 1990 között több mint 44 atomrobbantást hajtottak végre. Az hogy a nemzetközi tiltakozás milyen eredményt ér el jövőben kérdéses, Kína ugyanis továbbra is zárt világ marad, ha olyan dolgok iránt érdeklődünk, ami esetleg kínos lehet rendszer számára.
